| |
A címer alapja egyenesen álló, csücskös talpú pajzs, mejnek felső kétharmada kék, alsó egyharmada zöld színű. A zöld színű mezőben domború osztás látható, melynek ívei között a keskeny kék sávok a település domborzatára és vizeire utalnak. A címerpajzs kék mezejében a két templomtoronya településen élők két különböző vallását - katolikusok és evangélikusok - jelképezi. A község mezőgazdaságát jelképezi lebegő kalászok ezüst színű, fekete kontúros rajza, a búzakéve és az arany színű stilizált szőlőfürt.
lap tetejére
|
|
| |
Fogynak, de még bíznak
 |
A mucsfaiak legnagyobb, legégetőbb gondja, ahogy az országban sajnos a legtöbb ilyen kistelepülésen lenni szokott, a lélekszám folyamatos csökkenése, a fiatalok elvándorlása, és ezzel összefüggésben a munkanélküliség. Az általános iskolát a falu nem tudta fenntartani, így nemrég az alsós tagozatot is meg kellett szüntetni. A falubeli gyermekek most kénytelenek a szomszédos Aparhantra vagy Bonyhádra iskolába járni. A gyermekekért minden reggel egy iskolabusz érkezik, amely átviszi őket a néhány kilométerrel arrébb található oktatási intézményekbe. Az óvoda még helyben működik, ám már itt is kevés a gyermek, szám szerint tizenöt. Úgy tűnik, szerencsére szeptembertől kettővel többen lesznek, így egyelőre ezt az intézményt nem kell bezárniuk. Az óvoda jól felszerelt, konyhájának átalakítása nemsokára befejeződik, így remekül kiszolgálja majd az óvodai és szociális étkeztetést, ami egyre nagyobb jelentőséget kap. A másik legnagyobb gond a munkanélküliség.
 |
A településen a boltosokon és vendéglátósokon kívül csak közcélú és közhasznú munkások dolgoznak, egyéb lehetőség nincs.
A falusi turizmushoz még nem elég felkészült a község és annak lakói, pedig a település nagyon vonzó dombos-völgyes környezetben fekszik. A falu vezetőinek kezében kevés az eszköz a fiatalok megtartására, ám amit lehet, megtesznek. Nincs például helyi adó, leszámítva a gépjárműadót. A település közművesítéséből még hátra van a csatornahálózat kiépítése, de már erre is keresik a pályázati lehetőségeket, ám európai uniós támogatásban egyelőre sajnos biztosan nem reménykedhetnek.
|
Híreink
Már géppel irtják a parlagfüvet a faluban
Mucsfán is gondot jelent a közterületek rendben tartása, mentesítése a parlagfűtől. A jövőben sikeresebben vehetik fel a harcot a gazzal: sikeresen pályázott az önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz az allergiát okozó gyomnövény irtására. A pályázaton kétszázötvenezer forintot nyert a község egy nagy teljesítményű bozótvágó gépre és üzemeltetésére.
Véradónap és szemvizsgálat lesz
Szemvizsgálattal is egybekötött falusi véradónapot tartanak a faluban június 8-án a kultúrházban. A véradókat délután egytől öt óráig várja a Vöröskereszt, a szemvizsgálatra jelentkezőket pedig délután kettőtől négyig fogadják a szakemberek.
Verssel, énekkel köszöntik az időseket
Öregnapi köszöntőt tartanak a falu óvodásai július 3-án, a gyerekek versekkel és énekekkel köszöntik majd az időseket, valamint üdítővel és süteménnyel kedveskednek nekik. A műsor délután három órakor kezdődik a művelődési házban.
Ballagnak az óvodások
Búcsúznak társaik és az óvónők az első osztályba készülő óvodásoktól. A ballagást június 11-én, szombaton rendezik. Tizenöt kisgyermeket nevelnek és készítenek fel az iskolára.
lap tetejére

|
Az evangélikus templom
A mucsfai templom 1786-ban lett kész. A mucsfaiak hosszú éveken keresztül elkeseredett harcot folytattak az apari plébános Nunkovits Antallal, de az elhíresült stólaperük elvesztése után nem csak a stólapénzt kellett az apari plébániának megfizetniük, hanem még robotolniuk is kellett az apari plébánia építésekor. Mindennek tetejébe még imaházukat is bezárták 1772-ben. 1785-ben azonban az egyházközösség újraalakulhatott, sőt Apponyi Antal földesúrtól telket is kaptak templom építésére. 1786-ban szentelték fel a templomot, az ünnepélyen még csodák csodája Nunkovits is részt vett. A templom legfőbb dísze az impozáns szószékoltára a Keresztrefeszítés képével. Mucsfán is ma már alig találunk németeket.
lap tetejére |
|
| |
Közösségi falunap
Mucsfa Község Önkormányzata 2006. szeptember 23-án falunappal egybekötött szüreti felvonulást és szüreti bált rendezett.
A programok délután fél kettőkor kezdődtek a szüreti felvonulással, amelyen felvonultak és kis műsort adtak a falu óvódásai, a gyermek klub tagjai, a helyi asszonykórus is. A lengyeli székely asszonykórus és a kisvejkei néptánc együttes is részt vett a felvonuláson. A résztvevőket helyi és szomszéd falubeli gazdák lovaskocsikkal, a bíró és bírónét hintóval szállították. A sort öt lovas kísérte.
A szüreti felvonulás a falu sportpályájáról indult és oda tért vissza, ahol már kora délután óta üstökben főzték a babgulyást és a vadpörköltet. Mindenkit ingyen étellel, és itallal kínáltak.
E sikeres napot a szüreti bállal zárták a falu művelődési házában.
|
|